A farokcsóválás, az ásítás vagy a hátára fordulás nem mindig azt jelenti, amire elsőre gondolnak a gazdik. A kutyák testbeszéde árnyalt, és több jelzésük stresszt vagy bizonytalanságot is kifejezhet. Ha a teljes testtartást is figyelembe veszik, könnyebb elkerülni a félreértéseket és a kellemetlen helyzeteket.
Egyetlen mozdulatból nem lehet biztosan megállapítani, mit érez a kutya: a többi jelzés is számít.
A farokcsóválás nem kizárólag az öröm jele. Ha a farok merev, magasan tartott, és rövid, feszült mozdulatokkal csóvál, a kutya inkább feszült vagy bizonytalan lehet, nem feltétlenül barátkozni akar. A testtartás és a fülek helyzete segíthet jobban megérteni a helyzetet.
Az ásítás sem csak álmosságot jelenthet: stressz, kellemetlenség vagy feszültség jele is lehet. Állatorvosi rendelőben, idegen kutya közelében vagy túl közvetlen emberi közeledéskor a kutya így próbálhatja csökkenteni a feszültségét. Az elfordított fej, a hátrahúzott fülek vagy az ajaknyalogatás arra utalhat, hogy nem érzi magát komfortosan.
A hátára forduló kutya sokszor bizalmat és szeretetet fejez ki, de ez nem minden esetben jelent simogatásra való felhívást. Ijedt vagy nyomás alatt álló állat is felveheti ezt a testhelyzetet, hogy elkerülje a konfliktust vagy megnyugtassa a helyzetet. Ha a teste merev, elfordítja a tekintetét, és nem keresi az érintést, jobb békén hagyni.
A nyalás lehet a közelség jele, de figyelemfelkeltést, szagok és ízek felfedezését vagy feszültségoldást is szolgálhat. Ha a kutya simogatás közben az orrát vagy a kezet nyalogatja, az akár arra is utalhat, hogy kényelmetlenül érzi magát. Ilyenkor a többi jelzés megfigyelése segíthet, és érdemes hagyni, hogy a kutya maga döntsön a kapcsolatteremtésről.
A „bűnös pillantás” sem bizonyítja, hogy a kutya bűntudatot érez. A kutyák érzékenyek a gazdi testbeszédére és hangulatára, ezért a lehajtott fejjel és szomorú tekintettel adott reakció a gazdi dühére adott válasz lehet. Büntetés helyett hatékonyabb lehet a helyes viselkedés jutalmazása, valamint olyan környezet kialakítása, amelyben elkerülhetők a csínytevések.
A fej elfordítása sem feltétlenül azt jelenti, hogy a kutya figyelmen kívül hagy valakit. Ha valaki túl gyorsan közeledik hozzá, fölé hajol vagy bámulja, az állat a fej elfordításával próbálhatja csökkenteni a feszültséget. Ilyenkor több térre lehet szüksége; ha hagyják, hogy maga döntsön a közeledésről, az erősítheti a bizalmát.
A kutyák finom jelzéseinek megértése segíthet elkerülni a félreértéseket és a kellemetlen helyzeteket. A legfontosabb, hogy ne egyetlen mozdulatot értelmezzenek önmagában, és ne tulajdonítsanak az állatoknak automatikusan emberi érzelmeket vagy szándékokat.