A sztrók tünetei gyakran fájdalom nélkül jelentkeznek, ezért könnyű őket figyelmen kívül hagyni. A gyors felismerés és a mentők azonnali értesítése életet menthet, és növelheti a felépülés esélyét.
A sztrók az agy vérellátásának zavara. Két fő típusa van: az esetek 85%-át kitevő ischaemiás sztrók során egy vérrög elzárja az agyi artériát, a vérzéses sztróknál pedig egy ér megreped, és vér jut az agyszövetbe. Mindkét eset sürgős orvosi ellátást igényel, de a kezelésük eltérő, ezért fontos a pontos diagnózis.
A TIA-t, vagyis a tranzitorikus ischaemiás rohamot „mini sztróknak” is nevezik. Tünetei rövid időn belül elmúlhatnak, de figyelmeztető jelnek számítanak, ezért ilyenkor is azonnali kórházi ellátás szükséges.
Kezeletlen ischaemiás sztrók esetén az agy percenként 1,9 millió idegsejtet veszíthet. A kezelés korai megkezdése javíthatja a felépülés esélyét. A lehetséges eljárások közé tartozik a trombolízis, vagyis a vérrögoldó gyógyszer beadása, valamint a mechanikus trombektómia, amelynek során katéterrel távolítják el a vérrögöt. Ezek hatékonysága időben történő alkalmazásuktól függ.
A FAST-teszt az alábbi jelek felismerésében segít:
- F – Arc: Mosolygáskor az egyik szájszél lejjebb húzódhat, vagy az arc aszimmetrikus lehet.
- A – Kar: Az egyik kar lesüllyedhet, vagy az érintett nem tudja felemelni.
- S – Beszéd: A beszéd érthetetlenné válhat, a szavak összekeveredhetnek, vagy nehézzé válhat a megfelelő szó megtalálása.
- T – Idő: Bármelyik ilyen tünetnél azonnal mentőt kell hívni a 112-es számon, és közölni kell, mikor kezdődtek a tünetek.
A BE-FAST módszer a FAST-tesztet két további tünettel egészíti ki: a hirtelen szédülés, tántorgás vagy az állásra való képtelenség egyensúlyi problémára utalhat, a hirtelen látásvesztés, kettős látás vagy a látótér egy részének kiesése pedig a szemet érintő jel lehet.
Sztrók gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni, és nem szabad kivárni, hogy a tünetek elmúljanak. A beteg saját autóval történő kórházba vitele sem javasolt: a mentők tudják, melyik kórház felkészült a sztrók kezelésére, és előre értesíthetik az orvosi csapatot. Enni, inni vagy gyógyszert – még aszpirint sem – szabad adni, mert nem lehet tudni, hogy vérrög vagy vérzés okozza-e a tüneteket, a helytelen kezelés pedig ronthat az állapoton.
A sztrók kockázata az életkorral nő, de fiatalabbakat is érinthet, ritkán gyermekeket is. Fiatalabb korban lehetséges ok a nyaki artéria sérülése, a véralvadási zavar, illetve a hormonális fogamzásgátló és a dohányzás együttes alkalmazása. A fő kockázati tényezők közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás és a mozgásszegény életmód.
A mentők értesítése után a beteg a kórházban CT-vizsgálaton esik át, amely segít megállapítani, hogy vérrög vagy vérzés okozza-e a problémát. Az eredménytől függően megkezdik a megfelelő kezelést, majd a beteget neurológiai intenzív osztályon figyelik meg.
A sztrók nem mindig fájdalmas, de sürgős ellátást igényel. A FAST- és BE-FAST-jelek ismerete segíthet a gyors felismerésben: minden perc számít.