Az éjszakai fény még kis mennyiségben is összefüggésbe hozható a szív szerkezeti eltéréseivel és a későbbi szív- és érrendszeri kockázatokkal. Egy több mint 10 000 felnőtt bevonásával készült nagyszabású vizsgálat szerint azoknál, akik alvás közben akár csak kevés fénynek voltak kitéve, nagyobb eséllyel alakult ki nagyobb üregű és vastagabb falú szív, mint azoknál, akik teljes sötétségben aludtak.
Az eredmények egy brit biobank adataiból származnak. A résztvevők éjszakai fényterhelését egy héten keresztül, csuklón viselt fényérzékelőkkel mérték. A kockázatok a fény minden további kis adagjával nőttek.
A legnagyobb expozíciónak kitett csoport tagjai átlagosan közel 34 percen át tapasztaltak 3 lux feletti fényt éjszakánként. Ez nagyjából olyan erősségű, mintha három gyertya égne körülbelül egy méterre az ágytól. Azoknak, akik a legtovább aludtak fényben, 1,5 százalékkal vastagabb volt a szívfaluk, mint azoknak, akik szinte teljes sötétségben aludtak. Bal kamrájuk tömege szintén 2,4 százalékkal nagyobb volt, a szív összehúzódási funkciója pedig 1,9 százalékkal alacsonyabb.
Egy párhuzamos, 73 286 résztvevőt vizsgáló elemzés szerint a legtöbb éjszakai fénynek kitett embereknél rosszabb egészségi kimeneteleket figyeltek meg. Ebben a csoportban 8–10 év alatt 29 százalékkal magasabb volt a szívelégtelenség, 15 százalékkal a pitvarfibrilláció, 24 százalékkal a szívroham, 33 százalékkal a stroke, valamint 26 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata.
A vizsgálat megfigyeléses jellegű volt, ezért nem bizonyítja, hogy az éjszakai fény közvetlenül okozza ezeket az eltéréseket. Az eredmények ugyanakkor megerősítik az elegendő és pihentető éjszakai alvás fontosságát, és arra utalnak, hogy a hálószoba elsötétítése vagy szemmaszk használata segíthet csökkenteni a fényterhelést.
A lehetséges magyarázat szerint az éjszakai fény csökkenti a melatonin termelődését. Ez a hormon fontos szerepet játszik az alvási ciklusok szabályozásában. A kutatók szerint a megfigyelések alapján a fényszennyezés újabb lehetséges kockázati tényezőként jelenik meg a szív- és érrendszeri betegségek vizsgálatában.