A méz természetes eredetű, de cukorbetegség esetén is gyorsan emelheti a vércukorszintet. Nem tiltott, ám cukorforrásként kell számolni vele, és a mennyisége, valamint az étrendbe illesztése egyénenként eltérhet.
A méz főként egyszerű cukrokból, glükózból és fruktózból áll, amelyek gyorsan felszívódnak. Ezért nem tekinthető olyan egészséges cukorhelyettesítőnek, amelynek nincs hatása a vércukorszintre. A Lengyel Diabetológiai Társaság ajánlása szerint az egyszerű cukrok, köztük a méz fogyasztását is érdemes minimálisra szorítani. Ez nem jelenti azt, hogy minden teáskanál méz tilos, de a mértékletesség és a tudatos étrendtervezés fontos.
Az, hogy mennyi méz fér bele, függ többek között a cukorbetegség típusától, a vércukorszint szabályozottságától, a gyógyszerektől és az étrend összetételétől. Egy jól szabályozott 2-es típusú cukorbeteg alkalmanként fogyaszthat egy lapos teáskanálnyi, körülbelül 5–7 gramm mézet, ha azt beleszámítja a napi szénhidrátbevitelébe. Inzulin használata esetén különösen fontos, hogy a mézfogyasztást az inzulinadaghoz igazítsák.
A méz vércukorszintre gyakorolt hatása az elfogyasztott mennyiségtől és a méz típusától is függ. Az akácméznek a hagyományos fehér cukornál alacsonyabb lehet a glikémiás indexe, de ettől még nem fogyasztható korlátlanul. Az adag mérete és az étkezés összetétele szintén számít.
A méz tartalmazhat ásványi anyagokat, antioxidánsokat és növényi vegyületeket, de ezek csak kis mennyiségben vannak jelen, és nem ellensúlyozzák a vércukorszint-emelő hatást. Mivel a méz édesebb a cukornál, elméletileg kevesebb is elegendő lehet. Ha azonban más édesítőszerek mellé kerül, nem pedig azok helyére, növeli a napi cukor- és kalóriabevitelt.
A mézet célszerű egy teljes étkezés részeként fogyasztani, például joghurthoz, zabkásához vagy teljes kiőrlésű szendvicshez adva, illetve zabos süteményben felhasználva. Az ilyen ételek lassíthatják a szénhidrátok felszívódását, és mérsékelhetik a vércukorszint hirtelen emelkedését. A méz más édesítőszert helyettesítsen, ne egészítse ki: ha például egy teáskanál cukor helyett kerül az ételbe, az továbbra is hatással lesz a vércukorszintre, de nem növeli az összes cukorbevitelt.
Nincs olyan mézfajta, amelyet kifejezetten cukorbetegeknek ajánlanának. Az akácméz magasabb fruktóztartalma miatt alacsonyabb glikémiás indexű lehet, a hajdinaméz pedig több antioxidánst tartalmazhat. Ezek a különbségek azonban nem teszik egyik fajtát sem korlátlanul fogyaszthatóvá. A vércukorszint szempontjából elsősorban az adag és az étkezés összetétele számít.
Hipoglikémia, vagyis alacsony vércukorszint esetén a méz gyorsan felszívódó szénhidrátjai hasznosak lehetnek: egy evőkanálnyi adag gyorsan emelheti a vércukorszintet. Ez nem jelenti azt, hogy megelőzésképpen rendszeresen mézet kellene fogyasztani. Hipoglikémia esetén mindig az orvos által javasolt eljárást kell követni.
A méz cukorbetegség mellett sem feltétlenül tiltott, de cukorforrásként és mértékkel kell kezelni. A szénhidráttartalmát érdemes figyelembe venni az étrend megtervezésekor, és a fogyasztásáról orvossal vagy dietetikussal egyeztetni.