Détár Enikő őszintén beszélt arról, hogy Rékasi Károlytól való válásuk a két gyermeküket is mélyen megviselte. A színésznő szerint a helyzetet bármilyen körültekintően próbálják kezelni a szülők, a gyerekek akkor is megszenvedik a család szétesését.
Détár Enikő és Rékasi Károly közel harminc éven át voltak együtt. 1984-től alkottak egy párt, 1988-ban házasodtak össze, kapcsolatukból pedig két gyermekük, Eszter és Zsigmond született. A házasság végét 2013 májusában jelentették be, majd októberben Rékasi Károly azt is elismerte, hogy Pikali Gerdát szereti, és hozzá költözött.
– Közel harminc évet húztunk le együtt. '84-től voltunk egy pár, '88-ban házasodtunk össze. Nagyon sok szép és nagyon sok jó volt benne. A gyerekek miatt nagyon ritkán, de tartjuk a kapcsolatot. Ha a gyerekek körül van valami, összeállunk, de csak akkor, különben mindenki éli az életét. (...) Az aktív női létezést mellette éltem, húsztól ötvenéves koromig – mondta a színésznő, aki hosszú ideig próbálta megmenteni a házasságát.
– Én kilenc-tíz hónapig küzdöttem azért, hogy megmaradjon ez a házasság, hogy ne dobjuk szét az életünket, és pár héttel azután, hogy ez a döntés megszületett – talán anyukám, odafentről valahogy segített –, egyszer csak találkoztam Péterrel. A gyászidőszakot még a válás előtt éltem meg – árulta el a 62 éves Détár Enikő.
Zsigmond 12, Eszter pedig 25 éves volt a válás idején. Édesanyjuk szerint mindketten nehezen viselték a döntést, ami bármilyen életkorban természetes reakció.
– Én úgy hívom, hogy válási árvák. Bármilyen jól akarod menedzselni ezt a helyzetet, nem tudod. De van az a pont, amikor kérdésessé válik, hogy mindenképp meg kell-e tartani egy házasságot – magyarázta Enikő.
A házasság lezárása után ötvenévesen kezdett új életet. Elköltözött a telki családi házból, ahol saját bevallása szerint nem tudott volna maradni, és egy kisebb budakeszi családi házba költözött. Ekkor már nyitott volt egy új kapcsolatra, Péter pedig a legjobbkor érkezett az életébe.
– Azt éreztem, hogy élni akarok, és ha jön valaki az életembe, aki engem is érdekel, vagy vonz, és ez kölcsönös, akkor vágjunk bele. De eleinte azt érzem, hogy nem akarok többet férjhez menni. (...)
A pár több mint 12 éve él együtt. Détár Enikő szerint a négy gyermekből álló mozaikcsalád kialakítása komoly feladat volt, ők azonban nagyon hamar összeköltöztek.
– Két alomból négy gyerek. Nehéz ezt a mozaik családot kezelni. Én bátor vagyok, vagy felelőtlen, nagyon hamar összeköltöztünk, lesz, ami lesz, és már 12 és fél éve működik. De azt a legelején kifejtettem, hogy a gyerekeim az elsők! Péter mondta, hogy neki a dobogós hely elég. Úgy is lett kialakítva a lakás, hogy ha az összes gyerek jön, akkor is elférünk. Lehet, hogy az öregek akkor a nappaliban alszanak, de arra is van mód, ezt tudatosan így alakítottam ki az új életemben. A gyerekeimért anyatigris vagyok! – szögezte le.
A harmonikusan működő mozaikcsalád egyik legfontosabb feltétele a kapcsolat fokozatos felépítése – mondta Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta. Szerinte a gyors összeköltözés érzelmi megkönnyebbülést hozhat, amikor valaki a kapcsolat felbomlása után identitásválságba kerül, de ez inkább tűzoltásként működhet.
– A kulcsszó a kapcsolat fokozatos felépítése. A gyorsaság érzelmi megkönnyebbülést hozhat, hiszen identitásválságba kerül az ember, amikor felbomlik a kapcsolata, de jobb kerülni az azonnali összeköltözést, mert a gyorsaság inkább egyfajta tűzoltás. A gyerek nem új apára vagy új anyára vágyik. Fontos tudatosítani a pár mindkét felének magában, hogy a nevelés a szülő, nem a párja feladata. Az új félnek a kapcsolatot kell építenie, hogy legyen tér és idő találkozni a gyerekekkel.
A szakember szerint az együtt töltött idő fokozatosan növeli a gyermek bizalmát, és idővel elvezethet az új helyzet elfogadásához. Addig azonban előfordulhat, hogy a gyerek fél szeretni az új párt, mert ezt úgy éli meg, mintha elárulná a másik szülőt.
– Ezt a pszichológia lojalitás konfliktusnak nevezi, hogy a gyerek eleinte nem meri jól érezni magát az új családjában. Az új félben is kialakulhat egyfajta konfliktus, hogy szeretnie kell a párja gyerekét. Erről beszélni kell és dolgozni azon, hogy kialakuljon egy olyan kapcsolatrendszer, ahol mindenki jól és biztonságban érzi magát. A mostohatestvérek esetében sem azt kell elérni, hogy feltétlenül testvérként szeressék egymást, hanem, hogy kapcsolódjanak egymáshoz és barátokká váljanak – tette hozzá Dr. Makai Gábor.