Lezsák Sándor neve tévesen hálózati személyként jelent meg az állambiztonsági nyilvántartásban. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) elismerte a technikai hibát, és nyilvánosan bocsánatot kért a politikustól.
Az adatbázist előző nap tették hozzáférhetővé, 36 évvel a rendszerváltás után. Lezsák neve is szerepelt a nyilvántartásban, ám az ÁBTL közlése szerint nem hálózati személyként, hanem megfigyeltként. Lezsák, a volt MDF-alapító és országgyűlési képviselő közösségi oldalán élesen utasította vissza az ügynökvádakat, és bírósági eljárást helyezett kilátásba azok ellen, akik szerinte terjesztik a rágalmat.
„Kikérem magamnak, hogy kommunista ügynöki múlttal bélyegezzenek meg engem, aki a kommunizmus üldözöttje voltam. Nem ügynök voltam, hanem engem figyeltek meg. Mindenki, aki ezt az aljas hazugságot terjeszti, a bíróság előtt fog felelni érte. A jogi út azonban nem teheti jóvá azt az erkölcsi kárt, amelyet ezzel a rágalommal okoznak. Nem gondoltam volna, hogy a lakiteleki találkozó 40. évfordulójához közeledve, 2026-ban ismét a neokommunizmus áldozatává válok. Szégyellje magát, aki ebben a színjátékban részt vesz”
Az ÁBTL közleménye szerint Lezsák neve szerepel a mágnesszalagokon, de megfigyeltként. Az intézmény azt írta, hogy az eset hátterében informatikai hiba áll, amelynek kivizsgálása és elhárítása folyamatban van. Megkezdték az adatbázis érintett részének felülvizsgálatát, és közölték, hogy intézkedéseket tesznek a hasonló esetek megelőzésére.
„Az okozott félreértésért Lezsák Sándortól ezúton is elnézést kérünk!”
A téves besorolás és a gyors bocsánatkérés kérdéseket vet fel az adatbázis ellenőrzésének és a digitalizálás megbízhatóságának módjáról.