November 4-től a nyitottaktak.hu oldalon bárki kereshet az állambiztonsági múlt digitalizált iratai között. Mező Gábor múltkutató történész szerint azonban félrevezető azt állítani, hogy most válnak először hozzáférhetővé az ügynökakták: az iratok jelentős része korábban is kutatható volt, és az érintettek saját magukról vagy családjukról szóló dokumentumokba is betekinthettek.
A történész arra is figyelmeztetett, hogy a kommunista rendszerben nem elsősorban a párthoz hű embereket kellett beszervezni: ők önként is jelentettek. A rendszer kritikusait, ellenfeleit és más, beszervezésre kiszemelt embereket gyakran zsarolással vagy fenyegetéssel vették rá az együttműködésre; esetenként bántalmazás is előfordult. A rendszerváltás idején, illetve az azt megelőző mágnesszalag-törlések során az ügynöklisták és fontos hálózati iratok jelentős részét megsemmisítették vagy eltüntették.
Mező szerint az akták megnyitása önmagában nem mutatja meg, milyen körülmények között készült egy jelentés, vagy milyen kényszer érte azt, aki aláírta. A beszervezési rendszer piramisában az alul lévők között beszervezettek és beszervezésre kiszemeltek voltak; a jelentésekben szereplő ártatlanok, a tartótisztek és a rendszer működtetői más-más szinten helyezkedtek el. A történész úgy látja, hogy a háttér ismerete nélkül a nyilvánosságra kerülő nevek megbélyegzéshez vezethetnek, miközben a családok régi sebei is felszakadhatnak.
Példaként egy 1956-os hős történetét említette: a forradalom után megverték és megfenyegették, a gyerekeivel zsarolták, majd aláírt, és három évig jelentett. Mező szerint a dossziéban az is szerepelt, hogy bántalmazás miatt engedett a kényszernek. A történész arra figyelmeztetett, hogy a dokumentum ismerete nélkül könnyű ítélkezni, a következmények viszont a családot is súlyosan érinthetik.
Mező Gábor Novák Dezső, a Ferencváros egykori játékosa és későbbi edzője esetét is felidézte. Novák az állambiztonságnak jelentett csapattársairól, Albert Flóriánról és Varga Zoltánról. A történész elmondása szerint az állambiztonsági iratok és Novák saját emlékei eltérően írták le, mi vezetett a beszervezéséhez: az iratok szerint Opel vásárlására készült, saját emlékei alapján pedig csempészés miatt bukott le. Mező szerint döntés elé állították: aláír, és nem teszik tönkre a pályafutását, illetve nem zárják börtönbe, vagy vállalja a másik utat. A történész óvatosságra intett az ítélkezésben, és hangsúlyozta, hogy a diktatúra működése volt aljas; ez szerinte nem menti fel Novákot, hanem árnyalja a történetet.
A kutató szerint az ügynökkérdés összetett, és politikai eszközként is használták. Csurka István és Torgyán József példáját említette: állítása szerint ők nem jelentettek, de szerepeltek az aktákban, mert a rendszer megpróbálta beszervezni őket. Mező úgy látja, hogy az akták nyilvánossága a rendszerváltás óta eltelt időszak politikai szereplőit és családtagjaikat is érintheti, miközben a nyilvánosság nem feltétlenül ismeri az egyéni történetek hátterét. Szerinte a diktatúra vezetői és fő támogatói nem kerültek felelősségre, egyesek pedig hatalmukat és kapcsolataikat is átmentették.
A kutató azt javasolta, hogy aki egy történet iránt családi, baráti vagy más okból érdeklődik, alaposan nézzen utána a körülményeknek, mielőtt véleményt alkot. Különösen fontosnak tartja, hogy a dokumentumokban szereplő embereket ne ítéljék meg első látásra.
A 2026. november 4-én induló oldalon elsőként a mágnesszalagok, a 6-os kartonok – amelyek a beszervezettekről és a beszervezésre kiszemeltekről tartalmaznak adatokat – és a beszervezési naplók lesznek elérhetők. A B dossziék megnyitását 2027. február 25-re tervezik. Az oldal ismerteti majd, hogy az egyes iratcsomagok mit tartalmaznak, és útmutatót ad az állambiztonsági szakzsargonhoz is.
A kereséshez a megfelelő iratcsomag aloldalán a keresés gombra kell kattintani. Név és születési adatok alapján lehet keresni; a rendszer találat esetén táblázatban jelzi, milyen adatokat tartalmaz a keresett személyről, és hol találhatók ezek részletei.