89 éves korában elhunyt V. Harald norvég király, aki 35 éven át állt Norvégia élén. Az uralkodó egy ritka vérbetegség miatt került kórházba, ahol péntek hajnalban békésen távozott az életből. Halálával egy több mint három évtizedes korszak ért véget az országban.
A gyász Oslo utcáin is érezhetővé vált: a palota előtt egyre több ember jelent meg, virágokkal és mécsesekkel emlékezve az ország szeretett uralkodójára. Haraldot sokan nem egyszerű királyként, hanem Norvégia egyik legfontosabb nemzeti alakjaként tisztelték. A 35 évig trónon ülő uralkodót gyakran nevezték „a nép királyának”, mert különösen fontosnak tartotta, hogy közvetlen és emberközeli maradjon.
Az elmúlt időszakban többször is felröppent a hír, hogy romló egészségi állapota miatt esetleg átadja a trónt. A találgatások különösen akkor erősödtek fel, amikor egy 2024-es malajziai útja alatt pacemakert kapott. Harald azonban következetesen kizárta a lemondás lehetőségét. Álláspontja szerint a parlament előtt tett uralkodói eskü nem időszakos megbízatás, hanem olyan fogadalom, amelyhez élete végéig tartania kell magát.
Harald különleges helyet foglalt el a norvég történelemben: ő volt az első, Norvégiában született uralkodó több mint hatszáz év után. Életének első éveit azonban korántsem övezte nyugalom. A világháború és a náci megszállás miatt családjának el kellett hagynia Norvégiát, így gyermekkorának egy részét Svédországban, majd Amerikában töltötte.
A béke beköszöntével hazatért, később felsőfokú tanulmányokat folytatott Oslóban és Angliában, az Oxfordi Egyetemen. A trónörökös a sportban is komoly sikereket ért el: vitorlázóként három alkalommal is rajthoz állt az olimpián Norvégia színeiben.
A palota egy nappal halála előtt közölte, hogy az uralkodó állapota „nagyon súlyos”. Halálát követően fia, Haakon előtt komoly felelősség áll. Neki kell továbbvezetnie a királyi családot, és bizonyítania, hogy a monarchia a jövőben is képes megszólítani a norvég társadalmat.
A következő napokban várhatóan a palota is tájékoztatást ad a hivatalos gyászszertartásokról és a temetés programjáról. A búcsúztatásra minden bizonnyal külföldi állam- és kormányfők, valamint számos európai királyi család képviselői is Oslóba érkeznek, hogy leróják kegyeletüket a néhai norvég uralkodó előtt.
