V. Harald norvég király 89 éves korában, egy ritka vérbetegség miatt történt kórházi kezelés után péntek hajnalban elhunyt. Családja még elbúcsúzhatott tőle, miközben Oslo utcáin egyre többen gyűltek össze virágokkal, hogy megemlékezzenek az ország szeretett uralkodójáról.
Harald 35 éven keresztül állt Norvégia élén, és ez idő alatt nemcsak király, hanem a nemzet egyik legfontosabb szimbóluma is lett. A norvégok gyakran „a nép királyaként” vagy az ország nagyapjaként emlegették.
Harald különleges helyet foglalt el a norvég történelemben: több mint hatszáz év után ő volt az első Norvégiában született uralkodó.
Nem félt szakítani a hagyományokkal. Amikor feleségül vette Sonja Haraldsent, egy közembert, komoly királyi hagyományokat tört meg. Döntése akkoriban korántsem számított magától értetődőnek, később azonban az egész királyi család életére hatással volt.
Uralkodása alatt egyre közvetlenebb, emberközelibb monarchia képe alakult ki. Nem próbálta eltitkolni az érzelmeit, a humorát vagy éppen a gyengeségeit sem, ezért sok norvég úgy érezte, hogy nem egy távoli uralkodót, hanem egy hozzájuk közel álló embert lát benne.
A király egyik legfontosabb szerepe akkor mutatkozott meg, amikor Norvégiát megrázta a 2011-es, Oslo és Utøya ellen elkövetett terrortámadás. Harald ekkor a félelem helyett az összetartozás fontosságát hangsúlyozta, és együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit.
Harald élete már gyerekkorában sem volt hétköznapi. 1937-ben született, a második világháború idején pedig családjával a náci megszállás miatt el kellett hagynia Norvégiát. Édesanyjával és testvéreivel előbb Svédországba, majd az Egyesült Államokba menekült.
A háború után hazatért, később katonai szolgálatot teljesített, majd az Oxfordi Egyetem Balliol College-ában folytatta tanulmányait. 1991-ben, édesapja, V. Olav halála után került a trónra.
Harald nemcsak uralkodóként, hanem sportemberként is különleges életet élt. Vitorlázásban három olimpián is képviselte Norvégiát, a természetvédelem ügyét pedig évtizedeken keresztül támogatta.
A környezetvédelem iránti elkötelezettsége szintén fontos része volt örökségének: több mint húsz éven át vezette a WWF norvég szervezetét.
Utolsó éveit azonban az egészségi problémák mellett a királyi családot övező viták és botrányok is beárnyékolták. A trónt fia, Haakon veszi át, akinek egy új korszakban kell továbbvinnie édesapja örökségét.
Haakon trónörökös családjában is komoly nehézségek jelentkeztek, miközben Mette-Marit egészségi állapota miatt is aggodalom övezte a családot. A királyi családot érintő viták és botrányok a monarchia megítélésére is hatással voltak.
