Kétféleképpen kerülhet a vécépapír a tartóra, de egy 1891-es szabadalmi rajz egyértelműen azt a megoldást mutatja, amikor a szabad vég felülről lefelé, a faltól elfelé lóg. A kérdés nem csupán történelmi érdekesség: a felső elhelyezés higiéniai szempontból is praktikusabb lehet.
Az amerikai feltaláló, Seth Wheeler 1890. október 14-én szabadalmaztatott egy speciális tekercstartót, majd 1891. szeptember 15-én megszerezte az US459516A számú szabadalmat a perforált vécépapírra. Ennek leírásában, az első ábrán egy egyszerű tüskén lógó tekercs látható, amelyből egy lap szabadon lefelé függ.
Wheeler harmadik, US465588 számú szabadalma 1891. december 22-én született. Ez tartalmazta azt a rajzot is, amelyet később milliók osztottak meg: a papír szabad vége egyértelműen a faltól kifelé mutat. Három szabadalom tizennégy hónap alatt azt mutatja, hogy a feltaláló rendszeresen fejlesztette a terméket és annak használatát.
A rajz erős történelmi érv, de nem szó szerinti használati utasítás. Wheeler a szabadalmi szövegben sehol nem írja elő kifejezetten, hogy a vécépapírt ebben az irányban kell felhelyezni. A dokumentum elsősorban a perforációt, a lapok összekapcsolását és a letépés módját védi. A tekercs tájolása az illusztráción keresztül vált jelentőssé, amely kiindulási helyzetként a faltól elfelé lógó papírt ábrázolja.
A rajz célja egy működő szerelvény bemutatása volt: egy tüskén lévő tekercset és a letépésre kész papírdarabot kellett szemléltetnie. Ha az elhelyezésnek egyáltalán nem lett volna jelentősége, valószínűleg nem lett volna szükség a tekercs ilyen részletes ábrázolására.
Higiéniai szempontból szintén előnyös lehet, ha a szabad vég felülről, a használó felé lóg. Ilyenkor a kéz közvetlenül a papírt fogja meg, anélkül, hogy a fal mentén kellene tapogatózni, a tekercset forgatni, vagy feleslegesen hozzáérni a tartóhoz és a falhoz. Minél kevesebb felületet érint a kéz, annál kevesebb lehetőség marad a kórokozók átadására.
A fürdőszoba, különösen a vécé közvetlen környezete, a háztartás gyakran érintett felületei közé tartozik. Egy 2011-es, nyilvános mosdókat vizsgáló tanulmány a tapintható felületeken bőr- és széklet eredetű baktériumok változatos jelenlétét tárta fel. Egy hongkongi kutatás során, amely 55 nyilvános vécét vizsgált, a papíradagolók kimenetén, a kilincseken és a kézszárítókon többek között E. coli, Proteus mirabilis és Staphylococcus aureus baktériumokat is kimutattak.
A fal felé tekeredő változatnak is vannak gyakorlati támogatói. A fal mellé rejtett szabad vég kevésbé kelti fel a macskák érdeklődését, és a kisgyermekek számára is nehezebben elérhető, így kisebb eséllyel göngyölítik le néhány másodperc alatt az egész tekercset. Ez valós előny lehet, higiéniai szempontból azonban hátrányt jelenthet, hogy a szabad vég megkeresése közben a kéz hosszabb ideig érintkezik a környező felületekkel.
Egy 2022-es amerikai felmérésben, amelyben ezer felnőtt vett részt, a válaszadók 57 százaléka felülről lelógó papírt használt, 14 százalékuk a fal felé tekerte a végét, közel egynegyedüknek pedig nem volt határozott preferenciája. A történelmi rajz tehát a felső elhelyezést támasztja alá, miközben a mindennapi választásnál a háztartás saját szempontjai is szerepet kaphatnak.
