Sokan úgy gondolják, hogy az egészséges emésztéshez naponta egyszer, lehetőleg mindig ugyanabban az időben kell székletet üríteni. Dr. Trisha Pasricha gasztroenterológus szerint azonban nincs olyan szabály, amely minden emberre egyformán érvényes lenne.
A Beth Israel Deaconess Medical Center gasztroenterológusa a bélrendszerrel kapcsolatos gyakori tévhitekről beszélt. „Nem igazán aggódom egy adott szám miatt. Két dologra koncentrálok. Először is: a székletürítésnek könnyednek kell lennie. Másodszor: nem szabad, hogy zavarja a társasági életet” – hangsúlyozta.
Van, akinek akár naponta háromszor is van széklete, és mégis teljesen jól érzi magát, míg más számára ugyanez a gyakoriság kellemetlen lehet. A konkrét alkalomszámnál fontosabb, hogy megváltozott-e a megszokott ritmus, illetve jelentkeznek-e kellemetlen tünetek.
A bélrendszer egészségével kapcsolatos aggodalmak miatt a táplálékkiegészítők piaca is gyorsan növekedett. A közösségi médiában számos beszámoló jelenik meg puffadásról, székletürítési problémákról vagy agyködről, amelyekhez egy adott táplálékkiegészítőt mutatnak be megoldásként.
A gasztroenterológus azonban olyan betegekkel is találkozik, akik jelentős összegeket költöttek nem bizonyított hatású táplálékkiegészítőkre és kereskedelmi forgalomban kapható mikrobiomtesztekre, ennek ellenére nem szűntek meg a kellemetlen tüneteik. „Számos táplálékkiegészítőről hiányoznak a megbízható adatok” – mutatott rá.
Egyetlen táplálékkiegészítő vagy úgynevezett „béltréning” helyett dr. Pasricha egyszerűbb megközelítést javasol azoknak a betegeknek, akiknél nem sikerült azonosítani a tünetek konkrét okát. Az ajánlott változtatások a következők:
- az alkoholfogyasztás mérséklése,
- az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentése,
- a rostbevitel növelése,
- a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szükségtelen használatának kerülése,
- valamint a stressz kezelése.
A szakértő azt javasolja, hogy az érintettek mind az öt változtatást egy hónapon keresztül próbálják ki. „Vannak, akik azt mondják, hogy 40–50 százalékkal jobban érzik magukat anélkül, hogy akár egyetlen gyógyszer szedését is elkezdték volna” – árulta el.
Ez a megközelítés természetesen nem helyettesíti a kivizsgálást. Dr. Pasricha olyan betegekről beszél, akiknél már elvégezték a szükséges vizsgálatokat, de nem sikerült konkrét okot találni a panaszaik hátterében.
A székletürítési inger rendszeres visszatartása szintén problémát okozhat. Munkahelyen, utazás közben vagy nyilvános helyeken sokan figyelmen kívül hagyják az ingert, és megvárják, amíg hazaérnek. A gasztroenterológus szerint ez hozzájárulhat a székrekedés kialakulásához.
A vastagbél folyamatosan vizet szív vissza, így a hosszabb ideig ott maradó széklet egyre keményebb és szárazabb lesz. „A reggel 9-kor visszatartott széklet már nem fog ugyanúgy kinézni este 9-kor” – jegyezte meg. A vastagbélnek saját cirkadián ritmusa is van, amely reggel különösen aktív lehet. Ennek a természetes ingernek a rendszeres figyelmen kívül hagyása később keményebb széklethez és nehezebb székletürítéshez vezethet.
Dr. Pasricha az egyik legkárosabb tévhitnek azt tartja, hogy ha a kolonoszkópia, a gasztroszkópia vagy a vérvizsgálat nem mutat rendellenességet, akkor a tünetek kizárólag pszichés eredetűek. Jó példa erre az irritábilis bél szindróma, vagyis az IBS.
A rutinvizsgálatok gyakran nem mutatnak ki olyan elváltozást, amely megmagyarázná a panaszokat, ám ez nem jelenti azt, hogy azok nem valósak. Az agy-bél tengely kutatása szerint az idegrendszer és az emésztőrendszer közötti kommunikáció kétirányú.
Egyes IBS-ben szenvedőknél a bélben található idegek alacsonyabb ingerküszöbnél is reagálhatnak. A bél és az agy között zajló kommunikáció egyaránt befolyásolhatja a tünetek érzékelését és az általános közérzetet.
