Óriási felháborodást és országos derültséget keltett a Devecserben felavatott emlékmű, amely egy férfi nemi szervére emlékeztetett. A mohácsi csata 500. évfordulójára készült alkotást az önkormányzat azóta eltávolíttatta, és most átalakítják, hogy később visszakerüljön a helyére.
Az emlékmű a Magyarság Útja nevű történelmi sétaút újabb állomásának készült. Egy felfelé törő, szárnyait kitáró madárnak kellett volna jelképeznie a mohácsi tragédiából való felemelkedést és az elesettek felszálló lelkét. A végeredmény azonban egészen más üzenetet közvetített.
Az ötletgazda Nyárs Hajnalka, Devecser alpolgármestere volt, a szobrot pedig Kardos Róbert, a szomszédos Bodorfa polgármestere faragta. Ferenczi Gábor, Devecser polgármestere elmondta, hogy az avatás előtt nem látta az emlékművet a helyén.
– Én ezt az emlékművet nem is láttam a helyén. Szerdán került oda, én pedig szabadságon voltam. Ráadásul kötőhártya-gyulladásom volt – mondta.
A művet korábban természetesen látta, de akkor még csak darabokban. A három különálló elem a földön fekve nem mutatta meg azt az összképet, amely később pillanatok alatt ismertté tette az alkotást. Az eredeti tervet ráadásul nem Nyárs Hajnalka készítette, hanem egy mesterséges intelligencia által generált kép adta az alapját.
– Az interneten kért egy mesterséges intelligencia által generált képet, tehát az alapötlet egy AI által generált kép volt – árulta el Ferenczi Gábor.
Az alkotónak abból a rönkből kellett dolgoznia, amelyet felajánlásként kapott a város, ezért a kész mű nem teljesen követte az eredeti képet.
– A faragónak ráadásul abból a rönkből kellett dolgoznia, amelyet felajánlásként kapott a város, így a kész mű nem teljesen követte az eredeti képet – tette hozzá.
Az elképzelés szerint a madár fején egy sisak idézte volna a mohácsi vész katonáinak harci sisakját. A véletlenek összjátéka azonban oda vezetett, hogy a szobor egy egészen másik testrészre kezdett hasonlítani.
A polgármester azt is hangsúlyozta, hogy szerinte tévesen terjedt el, milyen sokba került az alkotás. A faanyagot felajánlásként kapta a város, Kardos Róbert pedig ingyen dolgozott rajta. Ferenczi Gábor számításai szerint nagyjából 70–80 ezer forint közpénz lehetett benne.
Ferenczi Gábor szerint különösen fájó, hogy éppen ez az alkotás lett országosan ismert.
– Az az érdekes, hogy ha jól sikerül egy műalkotás, arra a kutya sem kíváncsi. Sajnos, a kultúrára nincs igény, a kulturálatlanságra annál nagyobb – fogalmazott.
A történetnek van egy kevésbé vidám oldala is. A polgármester szerint Nyárs Hajnalkát nagyon megviselték a személyét érő támadások. Az alpolgármester évtizedek óta pedagógus, rendszeresen részt vesz a városi rendezvények szervezésében, és erre az ünnepségre is ő tanította be a gyerekek műsorát. Ferenczi szerint méltatlan, hogy egy szerencsétlenül sikerült forma miatt a pedagógusi munkájában is támadják.
A polgármester Kardos Róbertet is sajnálja, aki évtizedek óta farag, és számos munkát ingyen készít közösségeknek. Hasonlóan kiállt Mokos János plébániai kormányzó mellett is, akinek Ferenczi szerint semmi köze nem volt az emlékmű megtervezéséhez: ő az ünnepségen egyházi szolgálatát végezte. Mokos korábban is rendszeresen részt vett a város megemlékezésein és emlékművek megáldásán. A polgármester elmondása szerint a plébániai kormányzó azóta nagyon szégyelli, hogy így alakult az egész.
Devecser utcáin közben már inkább nevetnek a történteken. Lajos Tamásné először kételkedett az interneten terjedő képekben, ám amikor személyesen is látta az emlékművet, megváltozott a véleménye.
– Most, az iszap után megint híresek lettünk, úgy érzem. Szerencsére ez most egy vidámabb dolog – mondta.
– Amikor odaértem, megmondom őszintén, én is szörnyűnek találtam.
Gubicza Gáborné viszont nem érti, miért kellett ekkora ügyet csinálni belőle. Felnőtt gyermekei is jól szórakoztak a mémeken, ő pedig úgy véli, az alkotást nem kellett volna eltávolítani.
– Szerintem felesleges volt leszedni. Ha már egyszer ekkora hírverést kapott, akkor megtörtént, és ennyi – mondta.
– Szerintem ezen nem kell megbotránkozni. Ez így sikerült, kész.
A városvezetés azonban nem bízza többé a nézők fantáziájára a látványt. Az alkotó átalakítja a szobrot, majd visszaállítják az Emlékparkba. Az eredeti szándék a mohácsi tragédiából való felemelkedés ábrázolása volt. Az emlékműnek végül valóban sikerült felemelkednie – legalábbis az országos ismertségig.
