Az ágyi poloskák nemcsak szállodákban vagy kollégiumokban jelenhetnek meg: budapesti társasházakban is komoly gondot okoznak. Egy Teréz körúti ház lakói többféle módszerrel próbáltak védekezni, miközben a szakemberek szerint a meleg időjárás, az utazások növekedése, a védekezési módszerek változása és a rovarirtó szerekkel szembeni rezisztencia is hozzájárulhat a terjedésükhöz.
Egy lakó, Zsuzsa szerint valóságos poloskaáradat alakult ki az épületben. Profi irtókra és boltban kapható szerekre is több százezer forintot költött, állítása szerint azonban hiába. A lakók között vita alakult ki arról, mi lenne a helyes megoldás. Ildikó szerint minden fertőzöttnek tűnő tárgyat ki kell dobni, Erzsébet viszont úgy vélte, hogy a bútorok kidobásával tovább lehet hurcolni a vérszívókat.
Az ágyi poloska nem válogat a lakások tisztasága alapján: ötcsillagos szállodában ugyanúgy megjelenhet, mint rendezett otthonban. Leggyakrabban ruhával, poggyásszal, bútorral vagy más személyes tárggyal kerül új helyre. A melegebb környezet felgyorsíthatja a fejlődését, mivel a szaporodási ciklus erősen függ a hőmérséklettől. A lakásokban egész évben megfelelő körülményeket találhat, ezért sokszor fontosabb a benti hőmérséklet, mint a kinti időjárás. Az apró, nagyjából gombostűfej méretű peték könnyen észrevétlenül elhurcolhatók.
Ádám Judit terézvárosi lakó többször is megküzdött már a kártevőkkel. Elmondása szerint a hagyományos irtást többször meg kellett ismételni, és közben a lépcső, a parketta és a lakás más részei is vizesek lettek.
– De ezt többször meg kellet ismételni, és mindenhol ázott a lakás: a lépcső, a parketta, minden. Nekem pedig abban a vizes ágyban kellett aludnom, mert én voltam a csali – mondta Ádám Judit.
Az éjszakai megfigyeléssel azt próbálták felmérni, mennyire volt eredményes az irtás. Ekkor vált világossá, hogy a peték különösen nagy problémát jelentenek: hiába pusztulnak el a kifejlett példányok, ha közben újabb egyedek kelnek ki.
Judit később a szárazgőzöléssel próbálkozott. A kanapé kezelésére még vasalót is használt, ez azonban nem bizonyult elég hatékonynak. Egy szakember végül a szárazgőzölést javasolta, amely Judit szerint azért vált be, mert a kifejlett rovarok mellett a petéket is képes elpusztítani. A módszerrel nem kellett minden bútort kidobnia.
A fertőzésre fekete pöttyök és a lepedőn megjelenő apró vérfoltok is utalhatnak. A fekete nyomok gyakran a poloskák ürülékei, a vérfoltok pedig a csípések következményei lehetnek. Maga a rovar jellegzetes, dohos-édeskés szagot is áraszthat.
Az ágyi poloska nem a bútorok vagy az élelmiszerek megrágásával okoz kárt. A fő gondot a csípések, az alvászavar, a pszichés megterhelés és a fertőzött tárgyak jelentik. Nem ismert emberi betegségek terjesztőjeként, a csípések azonban viszketést, irritációt és ritkán erősebb allergiás reakciót is okozhatnak.
A vegyszeres kezelés sem mindig bizonyul elegendőnek, mert egyes poloskakolóniák ellenállóvá váltak bizonyos rovarirtó szerekkel szemben. Emiatt előfordulhat, hogy a rovarok egy kezelés után eltűnni látszanak, majd néhány hét múlva ismét megjelennek. Több szakértő az úgynevezett integrált védekezést tartja hatékony megközelítésnek, amelyben a vegyszeres és a nem vegyszeres módszereket együtt alkalmazzák.
Nem érdemes pánikból azonnal mindent kidobni, de a védekezést sem tanácsos halogatni. Minél korábban észlelik a fertőzést, annál könnyebb lehet megfékezni. Egyetlen gyors permetezés ezért nem feltétlenül jelenti a probléma végét: a rejtőzködő rovarok és a peték miatt a kezelés ismétlésére és több módszer összehangolására is szükség lehet.
