A mesterséges intelligencia fejlődése új, eddig elképzelhetetlen veszélyeket hozott magával: a deepfake-technológiával támogatott csalások során a bűnözők néhány hangfelvétel vagy videórészlet alapján megtévesztően valósághűen másolhatják le valaki hangját és arcképét. Így akár egy kétségbeesett telefonhívásban is elhitethetik, hogy a vonal másik végén valóban egy gyermek, pár vagy közeli hozzátartozó van.
Elizabeth Benz buffalói édesanya története megmutatja, milyen könnyen megtörténhet a baj. 2025 szeptemberében telefonhívást kapott, amelyben fia, John hangján szólalt meg valaki. A férfi kétségbeesetten közölte vele, hogy a barátja meghalt, majd rövid időn belül az egész beszélgetés rémisztő fordulatot vett.
A hívás hamarosan fenyegetéssé fajult. Egy ismeretlen férfi közölte az édesanyával, hogy a fiának is baja esik, ha nem fizet 7500 dollárt. A csalók gyakran olyan mondatokkal próbálják manipulálni áldozataikat, mint például: „Ne tedd le a telefont!”, „Nincs időnk magyarázkodni!” vagy „Ha bárkinek szólsz, a szeretted veszélybe kerül.” Az ilyen kijelentések célja a sokkolás: minél zaklatottabb az áldozat, annál nehezebben tud józanul gondolkodni és ellenőrizni a hallottakat.
Benz annyira megijedt, hogy már úton volt a megbeszélt találkozóra, amikor kiderült az igazság: a fia valójában biztonságban volt. A telefonhívás egy mesterséges intelligencia segítségével létrehozott csalás része volt.
A deepfake-csalások terjedése egyre komolyabb problémát jelent. A bűnözők nemcsak hangokat, hanem arcokat és videókat is képesek manipulálni, így akár egy videóhívásban is megjelenhet egy hozzátartozó megtévesztően hiteles másolata.
A szakértők szerint az ilyen bűncselekmények száma gyors ütemben növekszik, az áldozatok pedig gyakran jelentős összegeket veszítenek. Az Egyesült Államokban 2025-ben például 148,2 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak az online csalások, amelyből 6,3 milliárd dollár a mesterséges intelligenciával támogatott bűncselekményekhez köthető. Hany Farid, a deepfake-technológia egyik vezető szakértője szerint a jelenség világszerte terjed, és gyakorlatilag senki sem tekintheti magát teljesen védettnek.
Egy családi titkos jelszó egyszerű, mégis hatékony védelmet jelenthet. A családtagok előre megállapodhatnak egy olyan kifejezésben, amelyet csak ők ismernek, és amelyet valódi vészhelyzetben telefonon vagy videóhívásban is be lehet kérni. Hany Farid, a GetReal Security társalapítója szerint ő és felesége is alkalmazza ezt a módszert. A jelszónak könnyen megjegyezhetőnek, ugyanakkor kívülállók számára nehezen kitalálhatónak kell lennie.
A jelszó önmagában azonban nem elég. Elizabeth Benz esete azt is megmutatja, hogy a pánik pillanataiban még egy előre megbeszélt szabályt is könnyű elfelejteni. Amikor valaki azt hiszi, hogy a gyermeke élete veszélyben van, az érzelmek könnyen felülírhatják a józan mérlegelést.
A legfontosabb szabály, hogy sürgetés esetén se szülessen azonnal döntés. Ha valaki azt állítja, hogy „most rögtön” pénzt kell küldeni, vagy azzal fenyeget, hogy „ha leteszed, valami történni fog”, érdemes megszakítani a beszélgetést, majd egy ismert telefonszámon közvetlenül felhívni az állítólag bajba került hozzátartozót. Még akkor is, ha a hangja teljesen valódinak tűnik.
