Az előrejelzések szerint a perzselően forró nyár után a villámárvizek időszaka várhat Európára. A WFY24 globális időjárás-előrejelző platform adatai alapján az ősz a kontinens jelentős részén nyárias meleggel indulhat, máshol viszont jelentős lehűlésre és komoly csapadékra is lehet számítani.
Az idei nyár Európa nagy részén szokatlanul magas hőmérséklettel és súlyos aszállyal járt. Ezek a körülmények megteremtették a feltételeket azokhoz a halálos erdőtüzekhez, amelyek Spanyolországban, Franciaországban, Görögországban és Horvátországban is pusztítottak. A szakértők szerint ilyen szélsőséges körülmények kialakulása az ember okozta klímaváltozás nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna.
Enyhülésre sok országban az ősz beköszöntével sem lehet számítani. Szeptember első hetében Rómában átlagosan 35, Athénban 34, Madridban pedig 33 Celsius-fokos nappali csúcsértékek várhatók. A HungaroMet előrejelzései alapján Magyarországon is 30 Celsius-fok feletti maximumok lehetnek az ország nagy részén. Ez mintegy 6–8 Celsius-fokkal haladja meg a szeptember elejére jellemző átlagot, ami arra utal, hogy az Európát sújtó szélsőséges nyári hőség egyre inkább átnyúlik az ősz első heteire is.
Nagy-Britannia, Németország és Franciaország egyes részein a heves esőzések és zivatarok már megtörték a hőséget, és nedvességgel töltötték fel a kiszáradt talajt. A legjelentősebb csapadéknövekedésre azonban a Földközi-tenger térségében lehet számítani.
A tenger a három hónapos nyári felmelegedés után ősszel éri el éves maximumhőmérsékletét, miközben az első hideg légörvények is megérkeznek fölé. A meleg tengerfelszín és a magasabb légköri rétegekbe érkező hideg levegő közötti kontraszt olyan pusztító időjárási rendszert hozhat létre, amelyet Spanyolországban DANÁ-nak, vagyis magaslégköri, elszigetelt depressziónak, közismert nevén „hidegcseppnek” neveznek. Ez okozta a 2024 októberében bekövetkezett halálos valenciai árvizeket.
A kiszáradt talaj és a hirtelen érkező, nagy mennyiségű csapadék együtt különösen kedvezhet a villámárvizek kialakulásának. A Földközi-tenger térségében ezért az ősz eleji időjárás nem egyszerűen lehűlést, hanem rövid idő alatt lezúduló, veszélyes esőzéseket is hozhat.
Az év végéhez közeledve a nemrég kialakult El Niño időjárási jelenség hatása is elérheti Európát. Az előrejelzések szerint a mostani lehet emberemlékezet óta a legerősebb El Niño, ami átlag feletti hőmérsékleteket idézhet elő szinte minden földrészen. Emellett bizonyos régiókban szélsőséges szárazságot, másutt pedig pusztító árvizeket válthat ki.
Korábbi El Niño-időszakok alatt Dél-Amerikában, az Egyesült Államok déli részén, Kelet-Afrikában és Közép-Ázsiában is megnőtt az árvizek kockázata. Eközben Ausztrália egyes részein, Dél-Amerika északi térségeiben, valamint bizonyos ázsiai országokban, például Indonéziában az aszály és az erdőtüzek veszélye fokozódott.
Európában az El Niño hatásai jóval közvetettebbek, és általában kevésbé súlyosak. A közelgő ősszel és a tél első időszakában azonban növelheti az esősebb, viharosabb időjárás esélyét. Molnár László meteorológus korábban azt nyilatkozta, hogy az El Niño Magyarországon legkésőbb októbertől egészen február–márciusig az átlagosnál jóval több csapadékot eredményezhet.
